Rólunk
Profil



Rólunk

2002-ben alakult meg a zenekar, tavasz tájékán. A nyári Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozóra készült a Nagytarcsa-péceli ifjúság egy bábjátékkal. Adrian Plass:Egy kegyes kétbalkezes naplója című könyvéből adtunk elő részleteket kidekorált fakanalakkal. Az ifiben pedig feltűnően sok a zeneszerető és zenélni tudó fiatal, úgyhogy nem hagyhattunk ki egy ilyen alkalmat arra, hogy egy kis színt vigyünk a bábozásba a zenével. Különben is, milyen jól hangzik az, hogy zenés bábjáték.

Akkori lelkészünk, Smidéliusz Gábor hozta össze a csapatot, aki nem mellesleg a Promise együttes énekese, frontembere, gitárosa, stb., nagy gyakorlattal rendelkezik. Szóval egy hetes felkészülés után négy számmal a kezünkben, torkunkban indultunk Kismarosra, a Szélrózsára. Nagyon reméltük, hogy eljönnek páran az előadásra. Nem kellett csalódnunk, voltak elegen. És ők azt állították, hogy jó volt, a bábozás és a zene is. Nagyon fel voltunk dobva, mert nem gondoltuk, hogy ekkora siker lesz. Egész országos "turnéra" indult a csapat, sok helyen megfordultunk, hol laposabb, hol jobb hangulatú előadásokkal. Számok közben is születtek, még kettőt írtunk abban az időben.
Később, mikor abbahagytuk a bábjátékot, a zenekar is leállt egy kicsit. Kis mélypont következett. Gábor elfogadta a Deák téri gyülekezet meghívását, tehát elment Nagytarcsáról. Természetesen a zenekart se csinálhatta tovább. Meddő időszak következett a zenekar életében, hiszen egy nagy tapasztalatokkal rendelkező, profi zenész vált ki a csapatból, és nélküle nem tudtunk mit kezdeni. Nem volt gyakorlatunk a számírás terén. Új gitárost kerestünk abban reménykedve, hogy ez majd meghozza a lendületet. Voltak próbáink ez idő tájt is, de igazán jó számötlet nem jött. Aztán sikerült gitárost találnunk egy másik Horváth Dénes személyében. Azóta személye semmit sem változott, neve viszont annál inkább: Horváth-Hegyi-re. Nagyon nehezen indult be a dolog. A saját lábunkra kellett állnunk. Ütőhangszeresünk, Sinka Gyuri is távozott a csapatból. A 2004-es tatai Szélrózsán lépett fel utoljára velünk. Még azon a Szélrózsán megismerkedtünk új kongásunkkal, Farkas Nórával. Ezután egy új énekes keresésébe kezdtünk, és meg is találtuk Pap Kinga személyében. A 2006-os szolnoki Szélrózsán koncerteztünk utoljára Farkas Nórával. Új ütőhangszerest kértünk fel, ezúttal Fábián Attila személyében. Ati már zenélt együtt velünk még a bábjáték idején, csak akkor dobszerkóval. Most derbukával szállt be a zenekarba.
2005 májusában kezdtük el egy CD-felvétel készítését a Madách Színház hangstúdiójában Farsang Áron segítségével. Lassan, de biztosan haladunk vele. A minőségre megyünk, nem kapkodjuk el.
A csapat egyre jobban összekovácsolódik, egyre jobbak a próbák, a koncertek. Ez utóbbi valószínűleg a stúdiózásnak; a sok metronómnak tudható be. Egyes koncertek alkalmával nagyon jó beszélgetések alakulnak ki, főleg, ha vidékre megyünk, és ott töltjük az egész napunkat. A zenekar egyre ismertebb keresztyén berkekben is, sok helyre hívnak. Ennek mi csak örülünk, hisz az együtt zenélés élményét jó megosztani másokkal is.

 

vissza




Profil

Nagyon komolyan hangzik ez a megnevezés - profil. Igazából csak a zenei stílusunkat akarom bemutatni pár mondatban.
A Promise együttest gyerekkorom óta hallgatom, úgy, mint a zenekar többi tagja is. És mivel Smidéliusz Gábor tag (na jó vezető) is volt egy ideig, mi is ebben az irányban indultunk el, amit nem bánunk.
Verseket, és mostanában már egyre gyakrabban saját szövegeket zenésítünk meg, szigorúan akusztikusan. Csak a basszusgitár működik árammal. Felállásunk: Két gitár, basszusgitár, fuvola, hegedű, ütőhangszerek (konga, shaker, derbuka, miegymás). Ezek alapján talán az akusztikus könnyűzene meghatározás áll a legközelebb hozzánk, de mondták már, hogy kis jazz-es beütés is van a zenénkben. Mostanában az akusztikus „nehéz” zene kifejezést szoktuk használni a stílusunk meghatározására, mert akusztikus hangszerekkel nagyon komolyan és pontosan megkomponált, bonyolult zenét játszunk.

Hogy honnan jön a név?
Egy vonat utam közben gondolkodtam egy épkézláb néven a zenekarnak. Hát nem biztos, hogy sikerült, de mindenképpen kifejező. Mindenkinek szüksége lehet energiára, ezt szerintem senki sem cáfolja meg. És még jobb, ha ez az energia felülről jön. Valami ilyesmit akar kifejezni a név.
Tessék megszokni!

 

vissza